A NAP3 kutatási téma címe:
Az oszcillációk, a mozgás és a memória funkciók integrációja a mediális szeptumban
A tervezett kutatás leírása:
A bazális előagy mediális szeptum nevű területe (MS) a limbikus rendszer egyik fontos magja, amely ritmikus gátló bemenetet küld a hippokampuszba, ezáltal szabályozva a 4-12 Hz-es théta-oszcillációt, amely a navigációban, az epizodikus memória tárolásában és előhívásában játszik szerepet. Korábbi munkáinkban megvizsgáltuk, hogy a hippokampusz aktivitásával összefüggésben hogyan tüzelnek egyes GABAerg MS neuronok; ezen túlmenően széleskörűen vizsgáltuk a tágabb bazális előagy különböző alrégióit és sejttípusait. A közelmúltban elektrofiziológiai kísérleteket végeztünk éber egerek, altatott egerek és altatott patkányok szeptumában, hogy jobban megértsük a neuronális szinkronizáció általános elveit. A NAP 3.0 projekt keretében azt tervezzük, hogy ezt a munkasorozatot folytatva megvizsgáljuk (1) hogyan alakul ki a szinkron theta-ritmikus aktivitás a mediális szeptumban, (2) hogy a MS hozzájárul-e és hogyan járul hozzá a gyorsabb hippokampális oszcillációk kialakulásához, és (3) hogyan integrálják a MS idegsejtjei az oszcilláció genezisében, a mozgásszabályozásban, a tanulásban és a memóriában betöltött funkciókat.
A kutatócsoport vezető rövid bemutatása:
Hangya Balázs 2006-ban szerezett orvosi diplomát a budapesti Semmelweis Egyetemen, majd egy évvel később az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikus szakán MSc fokozatot szerzett valószínűségelmélet és statisztika szakterületen. Egyetemi hallgatóként Freund Tamás csoportjában dolgozott, ahol összetett matematikai megoldásokat dolgozott ki neurofiziológiai problémák megoldására. 2006-tól a Semmelweis Egyetemen doktori iskolájának hallgatója, ahol 2010-ben szerezett PhD fokozatot idegtudományok területén. PhD évei során Varga Viktor és Borhegyi Zsolt felügyelete alatt a septo-hippocampalis rendszerben lezajló idegi szinkronizációs folyamatok jobb megértésén dolgozott. 2010-ben az Egyesült Államokba költözött, és közel 5 évig posztdoktori kutatómunkát végezett Cold Spring Harbor Laboratory-ban (New York, USA), ahol a fő kutatási területe az egerek központi kolinerg rendszere volt. Visszatérő Marie Curie ösztöndíjasként költözött vissza Magyarországra, és 2015 szeptemberében alapította önálló laboratóriumát, melyre a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázata adott lehetőséget. Laboratóriumában a legfontosabb kutatási téma jelenleg az, hogy a különböző neuromodulációs rendszerek hogyan működnek együtt a tanulás és más kognitív viselkedés során. Hangya Balázs 2016-ban elnyerte az ERC Starting Grantet, a 2016-2020-as ciklusban tagja volt a FENS-Kavli hálózatnak, ahol két évig az irányítótestületnek is tagja volt.
A kutatócsoport saját honlapjának elérhetősége:
Kulcsszavak, amik jellemzik a kutatási témát:
mediális szeptum, bazális előagy, memória, tanulás, agyhullámok, mozgás
Témához kapcsolódó releváns publikációk az elmúlt 5 évből:
Hegedüs P, Sviatkó K, Király B, Martínez-Bellver S, Hangya B (2022) Cholinergic activity reflects reward expectations and predicts behavioral responses. iScience, 26:105814.
Kocsis B, Martínez-Bellver S, Fiáth R, Domonkos A, Sviatkó K, Schlingloff D, Barthó P, Freund TF, Ulbert I, Káli S, Varga V, Hangya B (2022) Huygens synchronization of medial septal pacemaker neurons generates hippocampal theta oscillation. Cell Rep, 40:111149.
Hegedüs P, Heckenast J, Hangya B (2021) Differential recruitment of ventral pallidal e-types by behaviorally salient stimuli during Pavlovian conditioning. iScience, 24:102377.
Király B, Balázsfi D, Horváth I, Solari N, Sviatkó K, Lengyel K, Birtalan E, Babos M, Bagaméry G, Máthé D, Szigeti K, Hangya B (2020) In Vivo Localization of Chronically Implanted Electrodes and Optic Fibers in Mice. Nat Comm, 11:4686.
Laszlovszky T, Schlingloff D, Hegedüs P, Freund TF, Gulyás A, Kepecs A, Hangya B (2020) Distinct synchronization, cortical coupling and behavioral function of two basal forebrain cholinergic neuron types. Nat Neurosci, 23:992-1003.