NAP 3 kutatási téma címe:

MTA-ELTE NAP Szaglás Kutatócsoport

Tervezett kutatás leírása:

A kutya faj és más emlősök szaglását elemezzük a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával az ELTE Etológia Tanszéken. A szaglás a gerincesek legrégebbi, mégis a legkevésbé kutatott érzékelési képessége. Az emberek feltételezetten csekély szaglási képessége miatt a tudomány elhanyagolta ezt a területet, és alábecsülte a szaglászavarok életminőségre gyakorolt hatását. Holott az emberi szaglóhagymák viszonylag kis mérete ellenére az emberi szaglóneuronok száma hasonló más emlősökéhez és sok ember szaglása kiváló. A szaglás fontos szerepet játszik az interperszonális kommunikációban és az érzelmekben is. A COVID-19 világjárvány megújította az érdeklődést a szaglás iránt, mivel a járványért felelős SARS-CoV-2 fertőzés az esetek jelentős részében a szaglás és az ízlelés csökkenését vagy torzulását okozza. Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk (1) három emlősfaj, az ember, a kutya és az egerek szaglóérzékenységét és/vagy a feldolgozó idegi struktúráit; (2) a betanított és képzetlen kutyák szaglóképességét és teljesítményét; (3) a szaglásteljesítmény egyéni változékonyságát a fejforma, a genetika, a képzettség, a személyiségjegyek, az életkor és a bél-, illetve orrmikrobiom függvényében; (4) a COVID-19 hatását az keresőkutyák képzésére és az emberek szaglóideg-feldolgozására.

Kutatócsoportunknak két vezetője van.

Andics Attila kognitív idegkutató (Radboud Egyetem), pszichológus, pszichológia- és matematikatanár végzettséget szerzett (ELTE, 2005-2006). PhD fokozatát pedig a Max Planck Institute for Psycholinguistics-beli kutatásai nyomán 2013-ban kapta meg. 2017-ben Lendület pályázatot, 2020-ben ERC Starting Grantot nyert. A biológiai és kulturális evolúció szerepét kutatja az emberi nyelvi kompetencia és az ezt támogató szociális-kognitív képességek kialakulásában, kutyákon, sertéseken, embereken végzett viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatokkal. Fontos szerepet játszott a nem-invazív kognitív neuroetológia módszereinek forradalmasításában (fMRI, ERP). Első/utolsó szerzős kutatásai jelentek meg többek közt a Science, a Current Biology, és a Neuroscience and Biobehavioral Reviews folyóiratokban.

Kubinyi Enikő biológus, biológiatanár és videókommunikáció végzettséget szerzett (ELTE, 1999-2002). PhD fokozatát 2004-ben kapta meg az ELTE Etológia Doktori Programban. 2021-től az MTA doktora, 2022-ben az ELTE-n habilitált. 2015-ben ERC Starting Grantot nyert kutyák kognitív öregedésének vizsgálatára és megalapította a Kutya Agy- és Szövetbankot. 2021-től Lendület pályázatot keretében kutatja, hogyan hat a társállattartás az emberi társadalomra és a társállatokra. Több mint száz tudományos közlemény szerzője, melyek témája szociális tanulás, etorobotika, farkasok és kutyák szociális viselkedésének összehasonlítása, személyiségkutatás, viselkedésgenetika, kutyák kognitív öregedése, kognitív állapotfelmérésére alkalmas viselkedéstesztek kidolgozása, a kognitív hanyatlás viselkedési, genetikai és idegtudományi markereinek azonosítása.

A kutatócsoport saját honlapjának elérhetősége:

https://ethology.elte.hu/szaglas_kutatocsoport

Kulcsszavak, amik jellemzik a kutatási témát:

szaglás, viselkedésteszt, mikrobiom, fMRI

Témához kapcsolódó releváns publikációk az elmúlt 5 évből: