NAP 3 kutatási téma címe:
Biológiai útvonalak összehasonlításán alapuló új antidepresszív gyógyszercélpontok azonosítása
Tervezett kutatás leírása:
Korábbi kutatásaink, valamint az utóbbi évek nagyszabású klinikai gyógyszervizsgálatai, illetve azok kudarcai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a központi idegrendszert célzó jelenlegi gyógyszerkutatási projekteknek legalább három hiányossága azonosítható. Ezek kiküszöbölésére a depresszió kialakulásához vezető biológiai útvonalak és konkrét fehérjék pathomechanizmusban játszott szerepének igazolásán túl azok hatáserősségének összehasonlítását célozzuk meg. Óriási humán adatbázisokból kiindulva, a mesterséges intelligencia eszköztárát is felhasználva jutunk el az útvonalak és fehérjék hatásainak elemzéséhez, melyeket rágcsálók transzkriptomikai adatain tesztelünk és humán fMRI vizsgálatokkal egészítünk ki.
Az ábra a különböző biológiai útvonalakhoz tartozó géneket is magukba foglaló adatbázisok (Chembl, Gene Ontology, Wiki Pathway, Reactome) egyesítésének sematikus folyamatát mutatja.
Kutatócsoport vezetők rövid bemutatása:
Dr. Bagdy György Széchenyi (2022), Akadémiai (2012) és Issekutz (2014) díjas neurofarmakológus, gyógyszerész, egyetemi tanár, az MTA Doktora. A Semmelweis Egyetem korábbi rektorhelyettese, Tudományos Tanácsának elnöke, jelenleg tagja. Az MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Bizottságának és a Gyógyszerésztudományi Kar Tudományos Bizottságának korábbi elnöke. Több szakmai tudományos társaság elnökségének, valamint tudományos folyóirat szerkesztő bizottságának tagja. Tizenkét éven át vezette a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetét. Munkáira eddig 9000 hivatkozás jutott, Hirsch-indexe 52. A nemzetközi közvélemény a hivatkozások alapján legfontosabb eredményeinek a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg szerotonerg szabályozásával, a szerotonin és receptorainak epilepsziában betöltött szerepével, az antidepresszív gyógyszerek fő és mellékhatásaival, a CGRP migrénben betöltött szerepével és a depresszió pathomechanizmusával és genetikájával kapcsolatos vizsgálatait tartja. Felfedezései forgalomban lévő gyógyszerek (szerotonin receptor altípus-szelektív szerek, CGRP receptor antagonisták, CGRP elleni monoklonális antitestek) kifejlesztéséhez is hozzájárultak, ezek szabadalmaiban is hivatkoznak munkáira. Tanítványai közül húsz PhD fokozatot, kettő MTA Doktora címet, három tudomány kategóriában Junior Prima díjat kapott. Jelenlegi fő kutatási területei a gyors hatású antidepresszív szerek hatásmechanizmusa és a depresszió létrejöttében legfontosabb szerepet játszó biológiai útvonalak feltárása, továbbá az azokban kulcsszerepet játszó fehérjék azonosítása (MTMT azonosító 10001318).
Dr. Juhász Gabriella (MTMT azonosító: 10017483) általános orvos, neurológus, habilitált egyetemi docens, PhD fokozatát 2004-ben szerezte. Posztdoktori kutatásait a University of Manchester-en végezte. 2011-től a Semmelweis Egyetem docense, majd 2015-ben saját kutatócsoportot indított a migrén és a depresszió neurobiológiai hátterének tanulmányozására. Sokrétű tapasztalattal rendelkezik a gyakori neuropszichiátriai betegségek, mint például a depresszió és migrén, valamint a hozzájuk kapcsolódó endofenotípusok populációgenetikai és funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) agyi képalkotó kutatásában. Kiemelt érdeklődési területe a neuropszichiátriai betegségek társbetegségekkel együtt történő előfordulásának tanulmányozása, jelenleg a témában egy ERA PerMed által támogatott európai uniós nemzetközi konzorciumot vezet. MTA Doktora címét 2021-ben kapta. A Magyar Fejfájás Társaság vezetőségi tagja, 2026-tól megválasztott elnöke. Több mint 3300 független idézet fűződik munkáihoz, Hirsch indexe 36.
A kutatócsoport saját honlapjának elérhetősége:
https://semmelweis.hu/gyogyszerhatastan/kutatas-fejlesztes/
Kulcsszavak, amik jellemzik a kutatási témát:
depresszió, patofiziológia, biológiai útvonalak, omikák, gyógyszercélpontok
Témához kapcsolódó releváns publikációk az elmúlt 5 évből:
Gonda, X., G. Hullam, P. Antal, N. Eszlari, P. Petschner, T. G. Hokfelt, I. M. Anderson, J. F. W. Deakin, G. Juhasz and G. Bagdy (2018). „Significance of risk polymorphisms for depression depends on stress exposure.” Sci Rep 8(1): 3946.
Gonda, X., P. Petschner, N. Eszlari, D. Baksa, A. Edes, P. Antal, G. Juhasz and G. Bagdy (2019). „Genetic variants in major depressive disorder: From pathophysiology to therapy.” Pharmacol Ther 194: 22-43.
Eszlari, N., A. Millinghoffer, P. Petschner, X. Gonda, D. Baksa, A. J. Pulay, J. M. Rethelyi, G. Breen, J. F. W. Deakin, P. Antal, G. Bagdy and G. Juhasz (2019). „Genome-wide association analysis reveals KCTD12 and miR-383-binding genes in the background of rumination.” Transl Psychiatry 9(1): 119.
Hullam, G., P. Antal, P. Petschner, X. Gonda, G. Bagdy, B. Deakin and G. Juhasz (2019). „The UKB envirome of depression: from interactions to synergistic effects.” Sci Rep 9(1): 9723.
Gonda, X., N. Eszlari, D. Torok, Z. Gal, J. Bokor, A. Millinghoffer, D. Baksa, P. Petschner, P. Antal, G. Breen, G. Juhasz and G. Bagdy (2021). „Genetic underpinnings of affective temperaments: a pilot GWAS investigation identifies a new genome-wide significant SNP for anxious temperament in ADGRB3 gene.” Transl Psychiatry 11(1): 337.